Égerszög és Szőlősardó körjegyzőség

Égerszög
(Árpád-kori vízóvók faluja)

Terület: 10,77 km2

Lakosság: 84 fő

Lakás: 46 db

Égerszög Község Önkormányzata

Cím: 3757 Égerszög, Béke út 29.

Telefon: (48) 463-003

Fax: (48) 463-201

E-mail: korjegy.szardo@freemail.hu

Polgármester: Pozsgai István

A történelmi Gömör és Borsod megye határán, a Rét-patak völgyfőjében, Aggtelek délkeleti szomszédságában települt az egykori Torna megyei község.

A középkorban, Égerszög mai területén alakulhatott ki - feltehetően a 12. században - Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgáló népének települése. Az itt lakók vaskohászattal foglalkozhattak, erre utaló salaknyomokat találtak a település határában. Alapterülete fában gazdag, így a kohók működtetéséhez szükséges faszenet a környékbeli erdők fáiból égették, az erdőirtás során felszabadult területeket pedig mezőgazdasági művelés alá vonták.

1270-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, kiknek vezetőjük Böjte (Buhte) volt. A vízóvók birtokát a 13. század végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, míg végül Porcs fia Domokos nádor foglalta el Kovácsi települését, s Égerszögre keresztelte azt. Ezután Tomori Elus János kisnemes kezére került a falu.

Neve az éger fanév és a "sarok, szeglet, zug" jelentésű -szög utótag összetétele.

Kőtemploma, -a korabeli hiteles dokumentumok szerint- már a 14. század közepén biztosan állt.

Zsigmond király 1424-ben Bessenyő Pálnak adományozta a falut és így az a tornai uradalomhoz került. 1436-tól Berencsi Sáfár István, majd e család kihaltával a falu János esztergomi érseké. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdona lett Égerszög.

A mohácsi csatavesztést követően János királytól Ferdinánd Égerszögöt elvette, s azt Horváth Gáspár főkamarásának adományozta, kinek halála után özvegye 1559-ben Mágóchy Gáspárnak és Tamásnak adta el.

A 16. században az itt élők áttértek a református hitre.

A török megszállás alatt a portyázó csapatok Égerszögöt sem kímélték, bár a település pontos történetét a 17. századból nem ismerjük. A 18. századból már dokomentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermeléssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak.

A 19. század első felében 77 lakóházában 633 református vallású lakos élt. A falu ekkor volt a legnépesebb, s ezután megkezdődött a lassú létszámcsökkenése, amihez a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés felhagyása, a szőlőültetvények pusztulása is hozzájárult.

A 20. század első felének megpróbáltatásai után 1950-ben önálló tanácsú község lett, majd 15 év múltán a szőlősardai közös tanács részévé vált. 1979-től az 1990-es rendszerváltásig Perkupával alkotott közös tanácsot. A település önállóságát 1990-ben kapta vissza, ma körjegyzőségének székhelye Szőlősardó.

Égerszög nevét a határában, a Pitics-hegy tövében, 1954-ben felfedezett Szabadság-barlang tette országosan ismertté, mely a turisták számára sajnos nem látogatható. A Pitics-hegyen található kilátóból gyönyörködhetünk a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeiben.

Égerszög építészeti emlékei különösképp figyelemre méltók. A falu ma is álló református templomát 1791-ben építették késő barokk stílusban. A templomhajó mindkét vége egyenes záródású, mennyezetét két csehsüveg boltozat alkotja, melyek a falakból kiugró pilléreken nyugszanak. A falu templomához 1929-ben 24 méter magas, karcsú, sisakos harangtornyot építettek eklektikus stílusban, és benne egy 75 kg-os és egy 120 kg-os harang található.

A település főutcáján bontatlan egységben számos, a 19. század második felében épült, szinte eredeti állapotban fennmaradt - perkupai kőműves mesterek által épített - népi lakóházat találunk. Ezek az épületek jól jelzik egykori építtetők módos vagyoni helyzetét és az akkori falu megkérdőjelezhetetlen élni akarását. A helyi önkormányzat 2004-ben a ritka épületegységet helyi védelem alá helyezte A településen a Műemlék Felügyelet által védetté nyilvánított épület is található.

A falu történetéhez tartozik, hogy 1941-ben rettenetes erejű pusztító szélvész sújtotta a települést, amikor annak háztetőit az orkán erejű szél elsodorta és hatalmas fákat tépett ki gyökerestől. Ezek egyikét a vihar átrepítette a falu felett és a templom toronycsillagának vágódva, derékszögben elhajlította a kakast, és a csillagot tartó vasrudat. Másfél évtized után, 1957-ben állították helyre azt budapesti barlangászok.

2004-ben a falunap alkalmával került átadásra a szendrői tűzoltóság által felújított 1930-as években készült kézi tűzoltófecskendő. A fecskendő az "Égerág" alapítvány közreműködésével a falu kultúrházának udvarán látható.

Az 1990-es évek közepétől rendszeres falunapokat tartanak Égerszögön, ezzel is irányt mutatva a környező településeknek, akik szintén megrendezik már a falunapokat.

A "holt falu", a temető ugyancsak archaikus, népi díszítőművészeti alkotásokat őriz. Még ma is álló, az elhunyt kora és neme szerint különbözőképpen faragott, régi oszlopos fejfái a galyasági temetők egykori, korántsem egyhangú képének tanúi.

Szálláshelyek

Boróka-vendégház

Tulajdonos: Tóth Györgyné

Cím: 3757 Égerszög, Kossuth Lajos utca 2.

Telefon: (48) 463-008

Egész évben nyitva

Férőhely: 10 fő, 1 db 4 ágyas: 2 db 3 ágyas szobák, de igény szerint változtathatóak.

Web lap: www.gumisarok.hu

Email cím: egerszog@freemail.hu

Éger Turistaszálló

Cím: 3757 Égerszög, Béke út 1.

Telefon: (48) 463-010

Egész évben nyitva

Férőhely: 30 fő, 1 db 5 ágyas: 2 db 4 ágyas: 3 db 3 ágyas: 4 db 2 ágyas szobák