Égerszög és Szőlősardó körjegyzőség

Szőlősardó
(Hajdani szőlőművelők és erdőóvók települése)

Terület: 10,66 km2

Lakosság: 154 fő

Lakás: 83 db

Szőlősardó Község Önkormányzata

Cím: 3757 Szőlősardó, Széchenyi István út 23.

Telefon/fax: (48) 463-201

E-mail: korjegy.szardo@freemail.hu

Polgármester: Holló István

A Galyaság déli részén, a Vaskapu-hegy északi lábánál, a rét-patak hosszan elnyúló völgyében - félúton Perkupa és Égerszög között - települt Szőlősardó, a hajdani Torna vármegye egyik legrégibb, a középkorban jelentős települése.

A kora Árpád-korban -a későbbi Szőlősardó területén is- vasművesek telepével számolhatunk, melyre tágabb környékének helynevei utalnak.

A falú létrejöttét a tatárjárást megelőző időkre, a 12. századra tehetjük. Nevének -ardó utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik az erdőterület szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek. Lakosai tehát ardók, azaz erdőóvók voltak.

A 13. század végén a falu határában már kiterjedt szőlők terültek el, ezek adták a Galyaság méltán híres borának jelentős részét. A szőlősardai szőlőhegyek egy része a 15. századi vagy 16. század eleji adományozással, végrendelkezéssel a gombaszögi pálosok tulajdonába ment át. 1389 táján Ardó a Bebek család kezére jutott, s évszázadokig a szádvári uradalom része lett.

A lakosság 1567 körül vette fel a református hitet és a korábbi gótikus templomukat vették használatba. Ezt bizonyítja az 1595. évi templomösszeírás is.

A 18. században a szádvári uradalmat birtokló Csáky család kezén találjuk a falut, akik egészen a 19. század végéig megtartották azt.

Az 1890-es évekre a filoxérajárvány itt is óriási pusztítást okozott. A határban addig termesztett magyar mézesfehér szőlőfajta szinte nyomtalanul eltűnt, a lakosság zöme elszegényedett, sokan Amerikába vándoroltak ki.

Az 1930-as években településnek körjegyzői- és postahivatala volt, református alsó fokú elemi iskolája, olvasóköre és népdalköre. A II. világháborút követő közigazgatási összevonások miatt tanácsi központ lett Teresztenye társközséggel, melyhez 1965-ben Égerszög is csatlakozott. Végül 1979-1990 között Perkupa társközsége volt, a rendszerváltozás óta önálló, de körjegyzősége közös Égerszöggel.

Középkori, fagalériás tornyú temploma, melyet Myskovszky Viktor rajzon is megörökített a 19. század végén, a későbbi átalakítások során eredeti jellegét elvesztette. Jelenlegi formáját 1948-ban és 1964-68 között kapta. A templom megtartotta félköríves szentélyzáródását, egyszínűre festett deszkamennyezete 1869-70-ben készült.

A falu népi építészetében azok az épületek a meghatározók, melyeket a perkupai kőművesek készítettek. Szőlősardó régi, műemlék temetője felújításra vár. A fejfák helyi fafaragók munkái, eredetileg sajátos jelrendszerrel bírtak: megkülönböztethetők a kontyos női, a hátracsapott tetejű férfi és a koronás fejfák, ez utóbbiak a leányok sírhalmain.

Szálláshelyek

Szőlős-Lak üdülőlakás

Tulajdonos: Mészáros Jenő

Cím: 3757 Szőlősardó Széchenyi u. 28.

Telefon: (48) 463-210

Egész évben nyitva

Férőhely: 4 fő, 1 db 4 ágyas szobák

Szőlősardói üdülő

Tulajdonos: Veres Károly

Cím: 3757 Szőlősardó, Széchenyi u. 25.

Telefon: (48) 463-209

Egész évben nyitva

Férőhely: 8 fő, 2 db 4 ágyas szobák